Országos kutatásban vizsgálták a cukorfogyasztási szokásainkat

Bár nemzetközi összehasonlításban édesszájú hírében állnak a magyarok, ez csak részben igaz. Egy friss, országos kutatás szerint gyakran eszünk édességet, ám a felnőttek között kisebbségben vannak azok, akik a túrós csuszára, a palacsintára vagy éppen a káposztás tésztára cukrot hintenének, viszont a kávét, teát a többség édesítve issza. Ha üdítőről van szó, a cukormentes vagy csökkentett cukortartalmú változatokat is egyre többen választják.

Tízből négy honfitársunk számára az édes a legkedveltebb íz, a megkérdezettek negyede viszont inkább a sós ízeket részesíti előnyben. A leginkább a 30-49 évesek számítanak édesszájúnak, a legkevésbé pedig az 50 év felettiek. A válaszadók közel fele (46%) átlagosnak érzi a cukorfogyasztását, 5% pedig egyáltalán nem fogyaszt cukrot – egyebek közt ez derül ki abból az új, reprezentatív, országos kutatásból, amely a Coca-Cola Magyarország megbízásából készült el.

Annak ellenére, hogy a fiatalok tartják magukat a legkevésbé édesszájúnak, ötödük saját megítélése szerint több cukrot fogyaszt az átlaghoz képest – ezzel körükben a legmagasabb ez az arány. Az átlagosnál kevesebb cukrot saját megítélésük szerint az 50 év felettiek fogyasztanak a legmagasabb arányban: felük sorolja magát ebbe a csoportba.

Tízből négy felnőtt internetező heti néhány alkalommal fogyaszt édességet, hárman ennél sűrűbben, míg csupán 1%-uk az, aki soha nem szokott enni ilyen finomságot.

Vannak ételek, amelyek rajongótábora amellett válik ketté, hogy édesen vagy sósan „illik-e” azokat fogyasztani: ilyen pl. a túrós csusza és a káposztás tészta is. A kutatás alapján a felnőttek kb. fele voksol a szalonnás túrós csuszára és a borsos káposztás tésztára, miközben kisebbségben vannak azok, akik a cukros verzióra szavaznak. Érdekes hogy az édesszájúakhoz hasonló nagyságú a „középen állók” tábora is: a túrós csuszát 15% eszi cukorral és szalonnával, míg a káposztás tészta 17% szerint cukorral és borssal az igazi. Népegészségügyi szempontból jó hír, hogy bár a palacsintát szinte mindenki szereti, ötből négyen nem hintenek rá porcukrot.

A forró italok tekintetében viszont egyértelműen édesszájúak vagyunk, a megkérdezettek háromnegyede édesíti teáját, kávéját. Felük ehhez hagyományos fehér cukrot használ – ez különösen a fiatalok körében népszerű -, bő harmaduk pedig édesítőszert.   

Ha üdítőről van szó, a válaszadók között közel kétszer többen vannak azok, akik csökkentett cukortartalmú vagy cukormentes változatot választanak, mint ahányan a cukros italokat keresik. A nők majdnem harmada, valamint az 50 év feletti válaszadók 40%-a preferálja jobban a cukormentes üdítőitalokat, míg a fiatalok és a férfiak inkább a normál, cukros üdítőket veszik.

A válaszadók többsége nincs tisztában a nemzetközi cukorfogyasztási ajánlással. Csupán a felnőtt netezők 27%-a tudja helyesen, hogy ez az ajánlás a napi energiabevitel legfeljebb 10%-ában határozza meg a cukorbevitelt. A válaszadók 3%-a szerint ugyanakkor egyáltalán nem szabad cukrot fogyasztani, míg 13% az előírtnál többet gondol elfogadhatónak.

A felnőtt lakosság hozzáadottcukor-bevitele az elmúlt 25-30 évben számottevően csökkent, amit a közelmúltban minimális növekedés követett. Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) azt mutatta, hogy a férfiak esetében a 2009-es 6,9%-ról 2014-re 7,6%-ra, a nők esetében pedig 8-ról 8,6%-ra emelkedett a hozzáadott cukor aránya a napi energiabevitelen belül. Mindez ugyanakkor elmarad a WHO ajánlásában szereplő megengedhető napi mennyiségtől, ami a napi kalóriabevitel legfeljebb 10%-a.

A nemrégiben létrehozott www.okoscimke.hu edukációs weboldalon szakértői tartalmak, videók és tippek találhatók, hogy tudatosabb döntéseket tudjanak hozni a vásárlás alkalmával a fogyasztók. A témában készült videó itt érhető el.

 

A kutatásról

Az eNet a Coca-Cola Magyarország megbízásából a 18 év feletti rendszeresen internetezők körében végzett online kutatást azért, hogy felmérje a referencia beviteli értékkel kapcsolatos információk ismertségét és használatát.  A kutatás reprezentatív a 18 évnél idősebb rendszeresen internetezőkre nem, kor és régió alapján.