Csak olyan élelmiszert vásárolok, amiben nincs adalékanyag; magamnak sütök-főzök, hogy elkerüljem az E-számokat; csak mindenmentes ételeket fogyasztok, azokban egyáltalán nincsenek állományjavítók, térfogatnövelők, és egyéb gyanús összetevők…Ugye, ismerősen csengenek ezek a gondolatok?  Akik ezeket vallják, valószínűleg azok közé tartoznak, akik nem hallottak arról, hogy minden élelmiszer-összetevőnek van E-száma, még a vitaminoknak is, egyáltalán mi az az E-szám, vagy hogy az adalékanyagok közé még a sütőpor is beletartozik, mint térfogatnövelő. 

Olyasmitől tartunk, amit napi szinten használunk sütés-főzéshez, anélkül, hogy tudatában lennénk. Az Okoscímke.hu összegyűjtötte az adalékanyagok körül terjengő leggyakoribb tévhiteket.

1. „Nincs szükség az adalékanyagokra” 

Gyakori tévhit, hogy az adalékanyagok használata teljesen felesleges, sőt…A közhiedelemmel ellentétben azonban ezeknek köszönhetjük kedvenc ételeink megszokott ízét vagy állagát. Egyszerűen csak sok esetben nem tudjuk, mit takarnak: ízfokozó hatású összetevők vannak például a leveskockában, állományjavító a zselatin vagy a keményítő, de az édesítőszerek is ide tartoznak. 

2. „Az E-számok az élelmiszerek veszélyességi fokát jelölik”

E-101 (riboflavin), E-163 (antocián), E-330 (citromsav), E-375 (nikotinsav), E-920 (L-cisztein) – bár elsőre legtöbben azt feltételeznénk, hogy ezek a gumicukor vagy a tartós kenyér összetevői, valójában az almáé. A városi legendával szemben az E-számok nem veszélyesek, sőt: az „E” betű EU-ban engedélyezett biztonságos adalékanyagokat jelöli. Ezek egy része a természetben is megtalálható, például gyümölcsökben, zöldségekben – így szó sincs arról, hogy minden esetben mesterséges eredetű dolgok lennének. Ezért is fontos, hogy ne ítéljünk elsőre: figyeljünk oda, hogy mit eszünk és okosan tanulmányozzuk az élelmiszerek címkéjét. 

3. „Az adalékanyagok károsak”

Mivel az adalékanyagok nem hagyományos összetevők, nem kanalazzuk őket magukban. Az élelmiszereinkben pedig olyan kis arányban vannak jelen, hogy lehetetlenül sokat kellene elfogyasztani ahhoz, hogy átlépjük a megengedhető napi beviteli értéket (ADI érték), azaz azt a tudományosan megállapított napi határértéket, amekkora mennyiségben hosszú távon is egészségügyi kockázat nélkül fogyasztható. Például 6 liter (24 adag), aszpartám édesítőszert tartalmazó üdítőt kellene meginnunk ahhoz, hogy túllépjük az aszpartám napi beviteli mennyiségét – ez pedig gyakorlatilag lehetetlen. 

+1. „Tele van tartósítószerrel”

Az első számú közellenségként kikiáltott tartósítószerek is megbízható, bevizsgált adalékanyagoknak számítanak – ettől függetlenül hiába keressük a legkorszerűbb eljárásokkal készült üdítőkben, nem nagyon találjuk őket. Akkor hogyan állnak el akár hónapig az italok? A szénsavas üdítőkben a szénsav tartósít, egyedül a gyümölcstartalmú szénsavas üdítőkbe kerül minimális tartósítószer. A jegesteák és gyümölcslevek pedig először hőkezelésen esnek át, majd csíramentes körülmények között csomagolják, ez biztosítja a hosszú elállási időt. 

Mitől lesz biztonságos az élelmiszer és hogyan tartósítják napjainkban az üdítőket? Az adalékanyagokról további hasznos információkat az Okoscímke.hu videójában, illetve a weboldalon.