A világ minden táján vannak közösségek, ahol körkörös újrahasznosítási megoldások segítségével példaértékűen tartják távol a természettől a műanyag termékeket.

A Csendes-óceán közepén egy bő 87 ezer tonnás, alaktalan szemétörvény hullámzik, amit Nagy csendes-óceáni szemétfoltként ismerhetünk. Először a ’90-es évek közepén fedezték fel, azóta minden évben növekszik, újabb és újabb darabokat ragadva magával. Ez csak egyetlen sokkoló példája annak, hogy a felesleges fogyasztói hulladék közvetlen fenyegetést jelent a világra, illetve jól mutatja, hogy halaszthatatlanul szükség van fenntartható megoldásokra.

Ilyen megoldások megtalálását tűzte ki célul

a Coca-Cola Company Hulladékmentes Világ kezdeményezése, amely magában foglal többek között olyan törekvést is, hogy 2030-ig az általuk gyártott palackok és fémdobozok visszagyűjtési és újrahasznosítási aránya 100%-os legyen.

A kezdeményezés 2018 januári indulása óta Észtországtól Ausztráliáig, Kenyától az Egyesült Államokig friss és újragondolt újrahasznosítási kampányokat is jegyez, ragaszkodva a zártláncú körkörös gazdaság értékeihez: e rendszerben a vállalat által előállított összes műanyagcsomagolás újrahasznosításra van tervezve, így a gazdaságban marad, és étel- és italcsomagolásként hasznosul újra.


Ezek a változatos programok értékes leckékkel szolgálnak, amik az egész világon alkalmazhatóak. Végül, de nem utolsó sorban, a Coca-Cola Company előrehaladása bizonyítja, hogy a fenntartható, körkörös kezdeményezések lehetségesek – és értékesek – bármelyik ország és gazdaság számára.

Mexikótól Amerikáig: stratégiai befektetések, melyek erős megoldásokhoz vezetnek
Becslések szerint 1 kilogrammnál is több szemét keletkezik naponta Mexikóban, egy személyre számolva. Ennek a mennyiségnek a nagy része korábban hulladéklerakókban, az utcákon, vagy az óceánokban kötött ki. Azonban az El Dictamen online magazin jelentése szerint az utóbbi néhány év alatt Mexikó “a PET gyűjtés és újrahasznosítás vezető országává vált Latin-Amerikában”. (A PET egy tiszta és könnyű műanyag, amit műanyag palackok készítésére használnak). Mára Mexikó PET-újrahasznosításának 60%-a visszaterelődik a nemzeti piacra, a maradékot pedig külföldre exportálják.

Ennek nagy része a Coca-Cola Company és mexikói palackozópartnerei többéves befektetéséhez köthető.

A helyi infrastruktúrákba tett jelentős befektetések és erőfeszítések az újrahasznosítás iparközi kezdeményezéssé tételéért szélsőségesen megváltoztatták a helyi újrahasznosítási ökoszisztémát és maguknak a palackoknak a készítési módját,

olyannyira, hogy a csapat nemrégiben egy 100% rPET (recycled, vagyis újrahasznosított) palackkal rukkolt elő a Coca-Cola Company víz márkája számára Ciel-ben, Mexikóban.

Mexikó egy körkörös megoldást dolgozott ki, mely során a használt palackok hulladéklerakóba kerülő szemét helyett új áruként végzik. A mexikói Toluca-ban található PetStar kifejlesztett egy integrált újrahasznosító céget, ami a Coca-Cola mexikói palackozóit szolgálja ki, ellátva őket egyre növekvő arányú újrahasznosított PET gyantával, amiből a csomagolásaik készülnek, miközben Mexikó egész területén szeméttisztítókkal működnek együtt többezernyi eldobott műanyag áru begyűjtése érdekében. Amíg a PET palackok üvegszálakká vagy más anyagokká alakíthatók, a palackból-palack felhasználás bizonyul a legeredményesebb módszernek a csomagolás értékének fenntartásában. A PetStar az újrafelhasználás érdekében rengeteget fektetett olyan technológiákba, amik megtisztítják és kitaszítják a palack anyagának összetevőit.

Az ország sikere “a befektetésen, az oktatáson, az elkötelezettségen, és a fogyasztók motiválásán múlott, hogy legyenek részesei, valamint mozdítsák előre és tegyék hatékonyabbá a hálózatot” – mondta Ben Jordan, a Coca-Cola Company környezetvédelmi irányelvek vezető igazgatója,

kiemelve a tényt, miszerint a feltörekvő infrastruktúrák gyakran rugalmasabbak a kiépült gazdaságoknál, ezáltal könnyebben tudnak befogadni új kezdeményezéseket.

Mexikó projektje példa arra, ahogyan erős, taktikai programok túlnőhetnek a gazdasági befektetésen. Megmutatja, hogy a régiónként változó célok ellenére a siker végül bekövetkezik, ha megtalálják az adott piacnak megfelelő, újító, körkörös megoldásokat. Ezért fektet a Coca-Cola Company olyan projektekbe, mint a Circulate Capital, ami a Dél- és Délkelet-Ázsia területén élő embereket hivatott rábírni, hogy fenntartható megoldásokkal lépjenek fel a világ oceánjait érintő műanyag válság ellen.

Amerikában pedig a (Circulate Capital elődjének számító) Closed Loop Fund-hoz hasonló együttműködések az újrahasznosítási arányok emelését tűzték ki célul az államokon belül a létező infrastruktúrák erősítésével. A Coca-Cola Company és a Coca-Cola Alapítvány támogatásokkal jutalmazta a Closed Loop Fund és a Recycling Partnership törekvéseit, hogy több mint 500 közösségben segítsék az újrafeldolgozás kibővítését és oktatásának biztosítását. Illetve országszerte több mint 1,000 közösségnek adományoztak nyilvános újrahasznosító tartályokat. Ez több mint 730 millió fontnyi újrahasznosítható hulladék begyűjtését eredményezte, ami egyébként hulladéklerakóban kötött volna ki.

A Coca-Cola Company e széleskörű erőfeszítés részeként nemrég ünnepelte az egymilliomodik újrahasznosító tartályuk elhelyezését.


A Tennessee állambeli Memphis-ben pedig a Closed Loop Fund segített a városnak új szintre emelni a hulladékkezelést, további újrahasznosító konténerekkel és korszerű feldolgozási módszerekkel szolgálnak ki 150 000-nél több otthont és gyűjtenek újrafelhasználásra 34 millió fontnyi újrahaszosítható (15 és félmillió kilogrammnyi) hulladékot.

A fenntarthatóság víziójáról Dél-Afrika gondoskodik
Mióta Dél-Afrika 1990-ben csatlakozott a globális kereskedelmi piachoz, gyorsan az egyik fő gazdasági erő lett a kontinensen. Ezzel együtt növekedett a műanyag szemét, és így egy fenntarthatóbb újrahasznosító infrastruktúra szüksége is. Egy nemzeti önkéntes kiterjesztett gyártói felelősségű cég, a PETCO segített az országnak előrelépni ebben az ügyben.

A PETCO-val együttműködésben a Coca-Cola Company biztosította a szükséges kereskedelmi eszközöket, többek között bálázógépeket, mérlegeket és kocsikat a gyűjtőközpontoknak, valamint erőforrásokat a vízpartok megtisztításához zsákok és pótkocsik formájában.

“Dél-Afrika sikerének egyik kulcsa az ország márkatulajdonosainak, gyanta előállítóinak és kereskedőinek gyantadíjbeli és támogatásbeli önkéntes hozzájárulása a PETCO felé” – mondta Casper Durandt, a Coca-Cola Dél- és Kelet-Afrikai Üzletág (Southern and East Africa Business Unit, SEABU) fenntartható csomagolás és mezőgazdaság vezetője.

Ezek a támogatások szerződött újrahasznosítókon keresztül érkeznek és ösztönzőleg hatnak a palackgyűjtőkre. Hozzávetőleg 65,000 dél-afrikai ember számára biztosít jövedelmet ez az egyedülálló támogatási modell, fenntartva a növekvő érdeklődést a műanyagpalackok gyűjtésére, ugyanakkor minimumon tartva a műanyagpalackok mennyiségét a hulladéklerakókban. 2017-es ellenőrzési eredmények szerint a PETCO segített az országnak elérni a 65%-os újrahasznosítási arányt, ami EU-s szabványokkal egyenértékű.

Jelenleg a PETCO-nak összesen 11 újrahasznosító partnere van Dél-Afrikában. Ezen partnerek három korszerű, palackból-palack üzemben állítanak elő élelmiszeripari PET-et az újrahasznosítandó palackokból. A Coca-Cola Company Dél-Afrikában a zártláncú felépítés által mostanra 25%-ra növelte az újrahasznosított összetevők arányát az új palackjaiban.

Durandt olyan erősen hisz ebben a modellben, hogy jelenleg a Coca-Cola Company segítségével a program egész Afrikára való kiterjesztésén tevékenykedik. “Olyan projekten dolgozunk, amivel Kenya [újrahasznosítási aránya] egyetlen éven belül 16%-ról 50%-ra emelkedhet, és ennek elérését lehetségesnek tartjuk” – mondta optimistán.

2018. júniusában a PETCO Kenya egy sor PET-gyűjtő kezdeményezést mutatott be. Mindezen sikereket tekintve bőven akad okunk hinni abban, hogy ezek a rendszerek átemelhetők egész Afrikában – és sok más országban a világon.

Fogyasztók működtetnek sikeres újrahasznosító-gyűjtő hálózatokat  Észtországban és Ausztráliában
A Szovjetunió 1989-es bukása óta Észtország apró balti nemzete szép csendben az egyik technológiailag legfejlettebb ország lett a régióban. Újító, korai adaptálóként nem csupán egy Szilícium-völgyet kihívó internet infrastruktúrát és startup kultúrát építettek, hanem Kelet-Európában elsőként álltak át teljesen a zártláncú körkörös gazdaságra.

Észtország vezetői a szomszédos Svédország és Norvégia sikeres visszagyűjtő rendszereit megfigyelve adaptáltak azokból olyan elemeket, ami bevonja a gyártókat, kereskedőket, fogyasztókat és helyi önkormányzatokat egyaránt. (Svédország olyan sikeres volt ebben, hogy ma már szemetet kell importálnia, hogy energiával lássa el az újrahasznosító üzemeket.)

Ezek a tanulságok alapján Észtország saját sikere az EU egyik legelkötelezettebb újrahasznosítójaként annak tulajdonítható, hogy egy win-win-win ökoszisztémát alakítottak ki, ami többek között újrahasznosító automaták hálózatának kialakítását foglalta magába az ország fő gyülekező pontjain. Ezzel a széleskörben elterjedt és hatékony megközelítéssel az emberek műanyagot, üveget és fémdobozokat válthatnak készpénzre vagy jótékony adományokra.

“A siker titka, hogy együttműködésre sarkallt, bevonva minden elengedhetetlen piaci szereplőt – gyártókat, kereskedőket és helyi önkormányzatokat” – mondta Nele Normak, a Coca-Cola balti régiójának közügyekért és kommunikációért felelős menedzsere.“

Az automaták sikere kevésbé köthető tervezői vagy technológiai újításhoz, mint egyszerű kényelemhez. A fogyasztók számára könnyen megtalálhatóak és használhatóak, ezáltal az újrahasznosítási folyamat egy könnyű készpénzfelvételhez hasonlít.”

Kifejlesztett újrahasznosító infrastruktúrával rendelkező más nemzeteknek is előnyére válik a fogyasztók által működtetett visszagyűjtő hálózat. Vegyük például Ausztráliát. 2017 óta az ország elkezdte megváltoztatni újrahasznosítási módszerét, arra fókuszálva, hogy a lehető legtöbb formában vagy módon működjön a gyűjtés – visszaváltó és gyűjtő pontok, automaták hálózatán, vagy útmenti gyűjtő szolgáltatásokon keresztül. Az így összegyűlt palackok újrahasznosítása és újrafelhasználása a körkörös gazdasági megközelítést támogatja.

Ausztrália egyik legnagyobb sikere a versenytárgyalásra megnyitott gyűjtési piac.

“Rájöttünk, hogy egyetlen domináló gyűjtési módszertan helyett kinyithatjuk a különböző gyűjtési módszerek piacát, ezzel felbuzdítva az újítást” – mondta Jeff Maguire, a Coca-Cola Company palackozó partnere, a Coca-Cola Amatil konténer lerakó rendszer-bevezetési és fenntartható csomagolási csoport vezetője.

Ez lehetőséget nyújt non-profit szervezeteknek, hogy a gyűjtési modell használatával kiegészítsék a már létező munkájukat, főleg azoknak, akiknek már fennálló infrastruktúrájuk van használt ruhák és tárgyak gyűjtésére. Erre példa a nemrég megkezdett Queensland program, amiben a közel 307 gyűjtőpont felét jótékonysági szervezetek működtetik.

A rendszer, 42 évnyi működés után, az utóbbi időben lett kiterjesztve Dél-Ausztráliából más ausztrál államokra. “Két állam kivételével 2020 közepére az ország nagy része hasonló gyűjtési modellekkel fog működni” – tette hozzá Maguire.

Ausztrália hatalmas és gyakran szellős földrajza igazi kihívás, mivel sok kisebb település képtelen a nagyobb városok szintjét elérő újrahasznosító infrastruktúrát biztosítani.

A körkörös megoldások megvalósítása
“Ebben kell olyan újító módszerekre koncentrálnunk, amik a gyűjtő rendszereket még kényelmesebbé teszik a fogyasztók számára” – mondta Maguire. “Felfrissítettük a dél-ausztráliai megközelítést, változtattunk rajta, hogy az újrahasznosítás még hatékonyabb és egyszerűbb legyen a fogyasztók számára, hogy a technológia által már jelenleg is kínált lehetőségek segítségével barátságosabbá és még elérhetőbbé váljon.”

A fenntarthatóságnak és a zárt ciklusoknak globálisan elsődlegessé kell válniuk, a fejlődő nemzetektől a legnagyobb gazdaságokig. A fenntarthatóság élvonalába tartozó vállalatok kreatívan gondolkodva közelítik meg ezt a növekvő kihívást. Ha az újító zártláncú körkörös rendszerek számos sikere Észtországban, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Mexikóban és az Egyesült Államokban bármit is bizonyít, akkor az az, hogy nincs olyan ország vagy piac, ami túl kicsi, túl nagy, vagy túl elszigetelt lenne ahhoz, hogy átvegyen egy fenntarthatóbb újrahasznosítási modellt a régió saját társadalmi-gazdasági tényezőihez és önkormányzati szabályozásaihoz alakítva. Ezek a megoldások segítenek létrehozni a zártláncú rendszert, ami jót tesz a környezetnek, közösségeket szolgál ki és megnyitja az utat a jelen generáció megoldásainak. Ahogy bármelyik példa bizonyítja, ezek a célok nem zárják ki egymást.